A Nógrád megyei Balassagyarmat adott otthont az Együtt Európáért Alapítvány „Indulj bátran” – Mentorálási és készségfejlesztési gyakorlatok hátrányos helyzetű fiataloknak a Kárpát-medencében” elnevezésű EFOP-5.2.2-17-2017-120 projekt három napos zárókonferenciájának.
A három nap folyamán a kutatás különböző alappilléreinek és eredményeinek felsorakoztatása mellett és azokat kiegészítve, különféle szakmai kerekasztal beszélgetésekkel jártuk körül a hátrányos helyzetű, többnyire roma származású fiatalokat érintő fejlesztési lehetőségeket, és azon programokat mely során alapítványunk az Együtt Európáért Alapítvány komoly tapasztalatra tett szert a felzárkóztatás témájában.
E tapasztalatainkat, kapcsolódó kutatásainkat, módszereket és fejlesztési lehetőségeket jártuk körül a meghívott előadókkal, módszertani szakemberekkel, akikkel az évek során együttműködtünk.
A konferencia szervezésével az a cél vezérelt minket, hogy a meghívott humán szakembereknek tényleges szakmai feltöltődésre legyen lehetőségük valamint Kárpát-medencei szinten adaptálhtó a hátrányos helyzetű fiatalokat érintő közösségszervező és közösségmegtartó gyakorlatokat gyűjtsünk össze.
Konferenciánk 3 napja 3 különböző szinten foglalkozott a fenti témával:
Első nap
Az első nap minisztériumok képviselői és helyi vezetők, polgármesterek, szakemberek kapcsolódtak a kutatás témájához, illetve együttműködő partnereink videóüzenetein keresztül vázoltuk fel az „Indulj bátran!” projektünk kutatásának két fő pillérét.
Rácz Zsófia Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkára videóüzenetében elmondta, hogy a konferencia témája minden időben nagyon fontos. Minden fiatal számára fontos, hogy világot lásson, tapasztaljon, de az így szerzett ismereteket tudni kell otthon is kamatoztatni, legyen kinek átadni az ismereteket.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke üzenetében elmondta, hogy hazánkban csökkent a munkanélküliek száma, a fiatalok számára pedig több olyan lehetőséget is kínál az állam, mely segítheti boldogulásukat és a családalapítást.
Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár szinten videóüzenetben osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása kiemelt cél, mely sok erőfeszítést igényel, de közös érdek, hogy megtörténjen. 2018 óta pénzügyi tudatosság programmal igyekeznek a fiataloknak átadni a mindennapi élethez szükséges ismereteket.
Balla Mihály Országgyűlési képviselő szerint Magyarországon ma mindenki számára adott az iskoláztatás, de főleg a középiskolánál jelentkezik egy erős lemorzsolódás. Nem elegendő csupán az, hogy munkahelyeket teremtsenek, de olyan fiatalok is kellenek, akik rendelkeznek szakmai végzettséggel a pozíciók betöltésére. Ezen ismeretek megszerzéséhez nem szükséges feltétlenül több éven át iskolába járni.
Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke megköszönte az Együtt Európáért Alapítványnak, hogy programjaival segíti a fiatalok felzárkóztatását, melyet a megyei önkormányzat is szívesen támogat, mert fontos a komfortos helyek és élhető környezet kialakítása, illetve a munkavállalás lehetőségeinek javítása.
Csach Gábor, a konferenciának helyet adó Balassagyarmat polgármestere nagy tapasztalattal rendelkezik oktatás terén. Úgy gondolja, hogy a hátrányos helyzetből való kitörés alapja az oktatás.
A Konferencián személyesen részt tudott venni Zachar Pál, a kutatásban részt vevő felvidéki együttműködő partner, az Ipolysági SAAG SCOUTING elnöke, aki a kutatás felvidéki tapasztlatait osztotta meg.
Ezután Erdős Szabolcs, az Együtt Európáért Alapítvány alapítója mutatta be a kutatást. A helyzet tisztán látásához szükséges a hátrányos helyzetben élő fiatalok élethelyzetének és kilátásainak a feltérképezése, amelyet a projekt empirikus kutatásokkal, tanulmányutakkal, külföldi szakértők bevonásával végzett műhelymunkákkal, a jó gyakorlatokat kutatva igyekezett feltárni. A kutatómunkát egy, a projekt céljait és tevékenységeit megalapozó igényfelmérés előzte meg.
Kerekasztal-beszélgetések
A kutatás eredményeinek bemutatása után az első kerekasztal a Kárpát – medencei hátrányos helyzetű fiatalokra vonatkozó felzárkóztatási programok tapasztalatairól szólt.
Meghívott előadóink a szakterületük szemszögéből közelítette meg a témát, szóba került az Arany János program, a belső migráció hatása és az alapítvány e témában megvalósuló programjainak tapasztalatai.
A résztvevők közül Kanyóné Horváth Margit az Arany János Programot mutatta be a hallgatóságnak, mely közösségbe fejleszti a tanulni vágyó és az otthoni környezetből kiszakadó középiskolás korosztályt így támogatva továbbtanulásukat. Az évek óta sikeres programban kiemelte a mentorok munkájának jelentőségét
Vendégünk Hajnáczky Tamás a Kopp Mária Intézet kutató elemzője felhívta a figyelmet arra,
hogy a kutatások során fény derült arra, hogy a 20. század elejétől megfigyelhető az Észak- Magyarországi településekről való elvándorlás idénymunkára, majd az ingázás a nagyvárosokba, mivel a régió nem tudta ellátni saját magát.
Murányi Bálint, a Nógrád megyei Önkormányzat Felzárkóztatásért felelős munkatársa is megosztotta velünk tapasztalatait. Önkormányzatuknak fontos szerepe van a különféle felzárkóztatási programok összehangolására a térségben.
Lomniczi Júlia, az Együtt Európáért Alapítvány munkatársa pedig azokat a tapasztalatokat osztotta meg, melyek a célcsoporttal való találkozásokat, a bevonódást, a hátrányos helyzetű emberek motiválhatóságát jellemzi, az ezzel kapcsolatos munkáról és a programjaik sikerességének kulcsáról, a személyes jelenlétről beszélt.
Ezután a délutáni kerekasztal beszélgetésen a kutatásunk másik fő pillérével foglalkoztunk, mely célja az volt, hogy számos hazai és külföldi szakember és közösség olyan jó gyakorlatait gyűjtjük össze, melyek segítséget nyújtanak nekik a napi munkájukban. Ez a módszertani gyűjtemény amiatt hiánypótló, mert ezt a gyermekcsoportot sokszor a hagyományos nevelési oktatási módszerekkel nem lehet elérni, motiválásuk kifejezetten sok energiát igényel, az iskolai lemorzsolódásban, korai iskolaelhagyásban nagy százalékban érintettek. A velük való értékes munkához elengedhetetlen egy olyan fajta többlet tudás, mely képessé teszi őket erre a helyt állásra és a sikeres fejlesztésekre
.
Kerekasztalunkra olyan közösségfejlesztő módszerekről beszélgettünk, melyek alapját képzik e módszertani gyűjteménynek.
Másik résztvevőnk Dúl Géza atya, a Váci Egyházmegye cigánypasztorációs referense volt, aki a nógrádi térségben, 6 településen hosszú évek óta sikeresen vesz részt a roma lakosság közösséggé válásának elősegítésében és a jobb életkörülményeik kialakításában, mely hozzásegíti a helyieket az otthon maradásra. Ez a Ceferino Hálózat számos tapasztalatot gyűjtött össze a közösségfejlesztés területéről, mely során olyan programokat kínálnak,a hozzájuk bekapcsolódó gyerekeknek amik elérésére nem lenne anyagi hátterük. Emellett említésre kerültek olyan, a közösségbe kapcsolódó gyerekekkel közösen kialakított szabályok, melyek alappillérei a nyugalmas együtt tanulásnak, kirándulásoknak, stb.
Bodó Richárd ezután a cserkészmozgalmat mutatta be, mint nagy tapasztalattal bíró számos életre szóló közösséget kialakító szervezetet, melyben egy meghatározott értékrend mellett nagy szabadságuk van a fiataloknak, hogy leginkább a természeti környezetben önmagukról és társaikról sok tapasztalatot szerezzenek. Közösségfejlesztéshez komoly módszertan áll a fiatalok rendelkezésére, leginkább a mindenkit bekapcsoló közösségi játékokat emelte ki, melyek nagyon rövid idő alatt is közel hozzák akár az életkorukban, és más társadalmi rétegből származó fiatalokat.
Megyeri Judit,a Tereskei Iskola igazgatónője nem csak a gyermekek közösséggé formálásáról, hanem a velük foglalkozó szakemberek jó közösségéről is beszélt, mely a kiégéstől védi meg az egyént.
E délutáni kerekasztal témafelvetéseit Tebeli Izabella a Pénzügyminisztérium Főosztályvezetője egészítette ki. Hangsúlyozta a pénzzel való gazdálkodás, mint kompetencia kialakításának lehetséges módjait, a hátrányos térségekben különféle kihelyezett programokkal.
A konferencia második napja
A konferencia második napján olyan szakemberek csatlakoztak hozzánk, akik a roma felzárkóztatás széles spektrumán tevékenykednek kutatóként, programszervezőként, vagy akár az érintett célcsoportból származó mentorként.
Ezen a napon három fő téma köré csoportosítottuk kerekasztal beszélgetéseinket. A roma szakkollégiumok, mint felsőoktatásban tanuló, hátrányos helyzetből induló diákok közösségi és szakmai tere, az gyermekvédelem – hiszen minden felzárkóztatással, hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó projekt kapcsolatba kerül gyermekvédelmi problémákkal; és végül a módszertani kerekasztal és „piactér”, ahol azokat a konkrét módszereket, és e módszereket befogadó intézményeket mutattunk be, melyek ténylegesen segítik a leszakadásra hajlamos társadalmi réteget.
A roma szakkollégiumok témáját Gulyás Klára egyetemi oktató – kulturális antropológus előadása előzte meg, akik a roma értelmiség történetéről beszélt. Ezután roma szakkollégiumok képviselőivel beszélgettünk. A Jezsuita Roma Szakkollégium (Asztalos Dániel és László Ramóna) és a Lippai Balázs Roma Szakkollégium képviselői (Rézműves Kinga és Rézműve Zsolt) azon kívül hogy bemutatták szerveztük felépítését, működését sok új szemponttal gazdagították a hallgatóságot a felzárkóztatás témájában.
A kutatásunk miatt is fontos volt az a felvetés, hogy az a továbbtanuló, diplomás fiatal, aki elvándorol és asszimilálódik máshol, annak visszatérése és helyben maradása miként értelmezhető, milyen szinten ró az adott személyre egy újabb nagy kihívást, ez mennyiben elvárható és mik a tapasztalatok e téren, akár a visszailleszkedést tekintve is.
A következő kerekasztal témája a gyermekvédelmi rendszer jó gyakorlatai, a drogprevenció nemzetközi összehasonlításban voltak. A meghívott vendégek között volt Bálint Csabáné, Erzsó nevelőszülő, Bakosné Szecsei Ildikó az OTTHON Szociális Szövetkezet munkatársa, Bartha Katalin, Tok Bence a Tisztás Közösségi Hely munkatársai és Varga Marianna mentálhigiéniás szakember.
A beszélgetés során a gyerekek aktuális helyzetét néztük meg, ami a jelenlévők több színtérről érkezése miatt változatos képet mutatott. Adta magát a következő kérdés: ki mit gondol/tapasztal, mi a fő vágya, igénye a gyerekeknek. Itt is jött több hasznos válasz, amiben a közös nevezők a következők lettek:
figyelem, biztonság, szeretve lenni és szeretni.
Bakosné Szecsei Ildikó a Maslow piramisra hivatkozva foglalta össze az igényeket, az eszmei igények előtt szerinte alapfeltétel a mindennapi élet biztonsága, a lakhatás és étkezés szükségleteinek kielégítése.
A gyerekek életében jelentkező fő kihívásokról beszéltünk még, ami a nevelőszülőkhöz a családból kiemelés révén kerülő fiataloknál súlyos bántalmazásig fajuló nehézségektől, a hátrányos helyzetű településeken élők esetén jelentkező, az internet adta válogatatlan tartalmak veszélyein át, a minőségi szabadidős közösségi programok hiányáig több lehetőség felmerült.
A beszélgetés résztvevői mind nagyon őszintén nyilatkoztak az egyes témáról. A megjelentek mind elkötelezett, tevékeny szerepet vállalnak a fent említett kihívások pozitív irányba fordítása érdekében.
A délutáni program két részből épült fel: egy módszertani kerekasztallal kezdődött, melyben azt néztük meg, hogy hogyan lehetséges a hátrányos helyzetű fiatalokat olyan értékes programokba bevonni, melyekre a hagyományos iskolai keretek nem képesek. Kérdés volt, hogy ezen élményalapú programok, milyen módszertan és szemlélet alapján válnak működőképessé. Vendégeink voltak Kanyóné Horváth Margit és Krasznai Kata a Balassagyarmati Élményközpontból, Bangó Mária a Kett pedagógia alkalmazója, Ruszó András az UCCU Roma Program ózdi munkatársa és Pluhárné Schaf Ibolya, a diósjenői Boróka Közösségi Ház vezetője.
Az élménypedagógia főbb elemei minden résztvevő programjában megmutatkozott, legyen szó akár a változatos környezetről és nem hagyományos tanulási formáktól, azokon a kihívásokon át, mely a résztvevőt a komfortzónájából kimozdítják így képes lesz önállóan kísérletezni és új tapasztalatokra szert tenni, legyen szó akár egy technikai újdonság kipróbálásáról, vagy akár egy romák általi sztereotípia ledöntéséről.
A kerekasztal elméleti bevezetőjét egy módszertani piactér követte, mely során a résztvevők kipróbálhattak és személyesen beszélgethettek el a módszerek képviselőivel.
A konferencia záró napja
Konferenciánk záró napján egy interaktív előadás és foglalkozás keretében az önkéntesség volt a téma. Többször tapasztalta alapítványunk, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásában nagy szerepe van az olyan helyi, akár vele egy településről származó önkéntes munkatársnak, aki különféle kompetenciákkal megerősödve képviselni tudja a fiatal felé azokat a pozitív üzeneteket, melyek a teljesebb élet felé terelik őket. Ezért ezen a napon a Ceferino Ház önkéntesei és a hodászi Álmokért Alapítvány tagjai között volt egy nagyon gyümölcsöző jó gyakorlat csere valósult meg, mely során megosztották egymással a különféle, de mégis hasonló kihívásokra kidolgozott személyes, vagy csoportos megoldásaikat, mely működik és célravezető a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásában.