Az iskolában megjelenő társadalmi egyenlőtlenségek kezelésével foglalkozó cikksorozat harmadik, és egyben utolsó részéhez értünk. A társadalmi egyenlőtlenség szempontjából hátrányos helyzetűek nem ritkán szegregációban élnek. E szegregáció nemzetközi kutatásával foglalkozik az Együtt Európáért Alapítvány, indulj bátran projektje. A program célja, hogy a szegregáció jelenségének pontos megismerése által, általános módszertant lehessen megalkotni a helyzet kezelésére. Ebben a közleményben, a tanintézményekben fellelhető egyenlőtlenség és hátrányos helyzet redukciójának, méltányosságra épülő útja kerül a fókuszba.
Méltányosság és igazságosság
A méltányosság elvének középpontjában a társadalmi egyenlőtlenség következtében, alacsony státuszban lévők felemelése áll. E klasszikus szociáldemokrata nézet célja az elesettek segítése és a közösségi boldogulás egésze. Az elv szerint a társadalom akkor boldog és egészséges, ha annak minden tagja, életszükségleteihez mérten részesül a termelt javakból. Ennek elérése érdekében bevethető eszköz, a szegény rétegek felé történő erőforrás irányítás. A méltányosságra épülő oktatáspolitika célkitűzése az igazságszolgáltatás. A megvalósítás útja a komprehenzív, mindenki számára elérhető, illetve magas szinten oktató iskolarendszer kiépítése, fenntartása. Ez oktatási expanzióval jár, aminek egyik lehetséges következménye a diplomák, bizonyítványok, és egyéb tanúsítványok reálértékének csökkenése. Ugyanakkor, egy ilyen expanzió (ha valóban megvalósul a magas minőségű, komprehenzív oktatás) a társadalom általános kulturális szintjének emelkedését is eredményezi. Ez a jelenség pedig sokat képes tenni a társadalmi egyenlőtlenség és a szegregáció mértékének csökkentése érdekében. A méltányossági elv egyik híres képviselője, az Egyesült Államok 32. elnöke, Franklin D. Roosevelt volt.