Hogyan lehet felszámolni a szegregált iskolákat? Hasznos ez a hátrányos helyzetű és roma gyerekeknek?
Utóbbi kérdésre a válasz egyértelműen igen. Hiába nehezebb esetlegesen sikereket elérniük egy deszegregált közösségben (és így a tanulási motivációjuk is nehezebben tartható meg, illetve alakítható ki), ez mégsem elégséges indok arra, hogy fenntartsuk a szegregált iskolákat. Ugyanis a szóban forgó fiataloknak csak úgy van esélye magukévá tenni a középosztályi normákat, ha olyan közösségbe tartoznak, ahol túlnyomó részt középosztálybeli emberek közt lehetnek. Emellett fontos szerepet kell kapnia a pedagógusoknak: az ő visszacsatolásaikból kell a nehezebb körülményekből jövőknek motiválódnia.
A szegregált iskolák felszámolásának alapvetően két útja van. Egyrészt meg lehet próbálni a szegregált iskolát valahogy vonzóvá tenni a magasabb társadalmi osztályba tartozó szülők számára. Ehhez azonban sok pénzre van szükség, és e ráfordítás ellenére is esélyes, hogy sikertelenség kíséri e törekvéseket. A másik út – bár szintén nem egyszerű vagy konfliktusmentes -, jobb kilátásokkal kecsegtet. Itt arról van szó, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket kell valahogy a jobb státuszú intézmények felé orientálni. Igyekezni kellene felszámolni a hátrányos helyzetűekből álló homogén közösségeket, amire leginkább ott van lehetőség, ahol több iskola is működik.
Forrás: Fejes József Balázs: MIÉRT VAN SZÜKSÉG DESZEGREGÁCIÓRA?