Szátok Nógrád megyei kisfalu, jelentős roma népességgel. Az elmúlt népszámlálások a falu csökkenő népességszámát mutatják. A lakók több programon is megfogalmazták, hogy „El kell innen menni!”. Ez a hozzáállás az idősebb és a legfiatalabb generációknál is megjelenik. Vagyis sokan úgy élik le az életüket, hogy a hely ahol élnek egy olyan település ahonnan aki tud, az elmegy. A résztvevők mind megerősítették, hogy nehéz az élet ezen a kistelepülésen. Nagyon nehezen lehet munkát találni, sokan dolgoznak távolabbi magyarországi településen, vagy külföldön az ő családjukból is, hogy a megélhetést biztosítani tudják.
Ez sok esetben családok felbomlását is előidézi, mert sokszor hónapokig nem találkoznak, és csak az interneten tartják a kapcsolatot. Ők is szívesen mennének a férjeik után, de gyerekkel mozogni nehéz. Jobb lenne, ha helyben teremtődnének meg a munkalehetőségek, mondják.
Aki kicsit jobb pénzügyi helyzetbe kerül, az elköltözik. Infrastruktúrálisan a falu kifejezetten rossz kondíciókkal bír, de a faluban jelen van a Ceferino Hálózat egy közösségi helysége, mely a gyerekeknek biztosít délutáni tanulási lehetőséget – napközi jelleggel és szabadidős programokat, emellett lehetőséget biztosít a falu tágabb közösségének a közösség alakítására, fenntartására is.
Dúl Géza a műhelymunka során elmondta, hogy a Váci Egyházmegye cigánypasztorációs háza sokrétű szolgáltatást nyújt, amelynek alapja a cigánypasztoráció. A rendszeres tanoda mellett, amelynek keretében gitár és tánctanulási lehetőség is van, egyéb szabadidős programokat is szervez a ház. Egyfajta közösségi térként működik, ahol cigányok és nem cigányok találkozhatnak, van baba-mama klubjuk is. A közösség építését összekötik szociális támogatással. Ennek a kezdeményezésnek is a komplexitását érdemes kiemelni. Egyház szervezetek számára a pasztoráció, misszió és szociális-pedagógiai szolgáltatások összekötése jó modell, amely a közösségek megerősödését is segíti. Sok hasonló egyházi kezdeményezés sok közösséget érhetne el Magyarországon. Nem egyházi szervezetek számára is adaptálható a közösségépítéshez kapcsolódó, oktatási, szabadidős, szociális jellegű és identitás építést segítő tevékenységek kombinálása.
A műhelymunka során a falu lakóinak közösségbe szervezése volt a fő téma. Elhangzottak e témában problémafelvetések, főként a polgármester asszony oldaláról, és válaszul érkeztek a Ceferino Ház különféle programjai, melyek azért nem minden esetben szólnak a falu teljes lakosságához, de mintául szolgálhatnak azoknak a családoknak és gyerekeknek, akik nyitottak arra, hogy jobban tanuljanak, önként tegyenek egymásért, segítsék a faluban élő náluk nehezebb sorsú gyerekeket stb.
Megállapítható, hogy amennyiben az önkormányzat – kiegészülve a roma önkormányzattal – szorosabbra fűzné az együttműködést a Ceferino Házzal és közösen valósítanának meg programokat, akkor az a falu egészét képes lenne megszólítani és jó kezdet lehetne egy aktívabb, önmagukért felelősséget vállalni képes lakosság kialakításában – így nyilván nagyobb lenne a kedv arra is, hogy a lakosok helyben próbáljanak boldogulni.
