Az Együtt Európáért Alapítvány 2018. július 26-án a 29. alkalommal megrendezett Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborba látogatott el, amely egy nagyon sajátos diáktábor hiszen annak idején nemzetpolitikai szabadegyetemként indult, később erre egy egyetemi és diáktábor épült, majd fesztivállá nőtte ki magát a rendezvény.
Tusványos a Kárpát-medence olyan szellemi műhelye, amely eredeti szándéka szerint a határon átnyúló együttműködést, a román-magyar párbeszédet és a magyar-magyar politikai eszmecserét hivatott erősíteni. De a politikai, gazdasági, művészeti témák avatott ismerői, politikusok, tudományos szakemberek, művészek előadásai, a kerekasztal-beszélgetések mellett a szórakozni vágyóknak is sokszínű programokat kínálnak, betöltve a megszűnt homoródfürdői Erdélyi Diáktábor helyét is. Ennek köszönhetően szemmel láthatóan bővült résztvevői köre a középiskolások és az egyetemisták irányába, és az esemény fesztiválhangulata is erősödött.
A 29. alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban olyan időszerű politikai és közéleti témák kerültek terítékre, ami Európa, ezen belül Közép-Kelet-Európa jövőjét járta körül, ugyanakkor megvitatatásra kerültek nemzetpolitikai és gazdasági, valamint a Kárpát-medencei térség sorsát érintő kérdések is. A különböző témaköröket rangos meghívottak, szakértők, magyar kormányzati képviselők, elemzők járták körül. Közel harminc programsátorban és helyszínen várták az érdeklődőket.
Együttműködő partnerünk a Magyar Ifjúsági Tanács sátrában és szervezésében, aki tizenegyedik alkalommal főszervezője a diáktábornak, olyan fiatalokat érintő témák kerültek megvitatásra, mint az online szexuális zaklatás, fiatalok vállalkozása, ifjúságpolitikai kerekasztal, de szó volt önkéntességről itthon és külföldön, valamint a Z és C generáció is szóba került. Egy kerekasztal-beszélgetés keretében a résztvevők arról is kifejthették véleményüket, megoszthatták tapasztalataikat, hogy hogyan látják a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok élethelyzetét, felzárkózási esélyeit a Kárpát-medencében. A téma szakpolitikai, elméleti és gyakorlati szakemberei arra keresték a választ, hogy melyek azok a módszerek, jó gyakorlatok, amelyek a hátrányos helyzetű fiatalok készségeinek kibontakoztatására, szociális kompetenciáinak fejlesztésére és ezáltal a gyermekek esélyeinek növelésére, a társadalmi befogadás erősítésére és az integráció elősegítésére alkalmasak.
Mindezek mellett szóba került, hogy milyen oktatáspolitikai törekvéseket láthattunk kibontakozni az elmúlt évtizedben a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai integrációja érdekében kiemelve azokat a kormányzati kezdeményezéseket, amelyek a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai és iskolai integrációját, iskolai sikerességét volt hivatott támogatni intézményi keretek között, ezen belül is azokra az integrációt támogató módszertani és kompetencia alapú fejlesztésekre helyezve a hangsúlyt, amelyek nagyban hozzájárultak a felzárkózási politika intézményesüléséhez és horizontális érvényesítéséhez.