Ezen cím alatt már megjelent egy, a kutatásunkhoz kapcsolódó cikksorozat első része, amely azzal foglalkozott, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok motiválására a jó példa lehet az egyik eszköz. Most pedig azzal foglalkozunk, hogy a megfelelő tájékoztatás hogyan segítheti őket.
Úgy gondolom, hogy azzal a prekoncepcióval nyugodtan élhetünk, hogy a szegregált, hátrányos helyzetű fiatalok tájékoztatása és tájékozottsága általában alacsony szinten áll. Vagyis nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nem tudják, hogy milyen választási lehetőségeik vannak – és, hogy vannak egyáltalán –, illetve, hogy mit kellene csinálniuk, merre kellene indulniuk, hogy ezeket kiaknázhassák. Ezért nyilvánvalóan ösztönözve sincsenek a cselekvésre. Ebből következően előremutató lenne, ha erősítenénk ezt a vonalat. Pályaorientációval, pályaválasztással foglalkozó előadások, tájékoztatófüzetek például használható instrumentumok, de kicsit más formában, tartalommal, mint a gazdaságilag fejlettebb társadalmi közegből származóknak szánt anyagok. Az utóbbiak számára akár evidenciának minősülő információkat is érdemes lenne ezekbe belefoglalni, továbbá már kisiskolás koruktól szükséges lenne a hátrányos helyzetben élők tájékoztatása. Így nem éreznék úgy kamaszként, hogy már lemaradtak valamiről, hogy más késő a számukra.
Képek forrása: pixabay.com