Élve a Tusnádfürdői szabadegyetem (https://www.tusvanyos.ro/Drociram/) több évtizedes szakmai múltra visszatekintő lehetőségével, 2019. július 24-25-én külföldi tanulmányúton vettünk részt, amelynek keretében számos érdekes, projektünk témájával kapcsolatos előadást hallgattunk meg Tusványoson, valamint saját kutatásunk eredményeit is bemutattuk.
Július 24-én, szerdán délelőtt egyik erdélyi partnerünk, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) sátrában Helyben boldogulás vs. Mobilitás – Kárpát-medencei Generációkutatás címmel kapott helyet az a panelbeszélgetés, amelyen mi is részt vettünk. A kerekasztal-beszélgetést Erdős Szabolcs, az Együtt Európáért Alapítvány alapítója vezette. A beszélgetés résztvevői Illés Boglárka (helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma), Héjjá Gábor (stratégiai tanácsadó, Együtt Európáért Alapítvány) és Székely Levente (kutatási igazgató, Kutatópont, Magyar Ifjúságkutatás) voltak.
Erdős Szabolcs elmondta, hogy az Együtt Európáért Alapítvány, mint gyermek-, ifjúság-, valamint családpolitikával foglalkozó szervezet azzal az elsődleges céllal jött létre, hogy ösztönözze a fiatalokat a szülőföldön maradásban.
A beszélgetés ezután az alábbi fő témák mentén szerveződött: az elvándorlás és a szülőföldön maradás dilemmái. Az aktuális gazdasági és technológiai fejlődés legújabb hozadéka, hogy a külföldi letelepedés nem biztosít sem több, sem jobb megélhetést a fiatalok számára. A Z generációról egy átfogó áttekintést kaphattunk egy 2016-os felmérés alapján, amely azt vizsgálta, hogy milyen döntés áll az elvándorlás vagy a szülőföldön maradás hátterében. A kutatási adatokat négyévente frissítik, és már több mint 8 ezer fiatalt kérdeztek meg Magyarországon és a Kárpát-medencében.
A legutóbbi, 2016-os mintavétel alapján a fiatalok elégedettebbek a szülőföldjük adta lehetőségekkel az előző évekhez képest. Érdekességként azt is elmondták, hogy Erdélyben jóval magasabb a száma azoknak, akik kipróbálták magukat külföldi munkában, ellentétben a többi régióval szemben, ahol a fiatalok csupán 5 százaléka vándorolt más országba tapasztalatot szerezni. A kutatók hangsúlyozták, hogy ez nem a végleges letelepedésre vonatkozik, hanem csak a munkatapasztalatra és pénzszerzésre. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy a fiatalok a magyarországi és más országokban történő munkavállalást hasonló arányban választanák.
A kutatók kiemelték, hogy ezeket a fiatalokat általában az információhiány és tájékozatlanság készteti az elvándorlásra.A kutatások bizonyítják, hogy a külföldi élet nem feltétlenül biztosítja a jobb megélhetőséget.
Héjjá Gábor elmondta, hogy a gazdasági és technológiai folyamatoknak köszönhetően otthon is végezhetjük munkánkat, mert a digitalizáció átformálta a lehetőségeket, és az Európai Uniós csatlakozás lehetővé tette a térségek gazdasági fejlődését.
Illés Boglárka hozzátette, hogy a Magyar Kormány támogatásokkal és ösztöndíjakkal bátorítja a fiatalokat, hogy pár hónapra vagy akár néhány évre külföldre mehessenek tapasztalatot szerezni. Hozzátette, hogy az Erasmus- program is erre van, amit nagyon sok egyetemista próbál ki és próbálhat ki a továbbiakban, a fontos az, hogy mégis hazatérjenek, és az otthonukat válasszák.
Székely Levente zárásképpen még hozzáfűzte, hogy a szakembernek fontos eldöntenie, hogy megelégszik-e azzal, hogy ha csak fizikailag marad a szülőföldjén, lelkileg azonban máshol jár – legyen az külföldi vagy digitális valóság.
A MIT sátorban ezen kívül számos érdekes előadáson vettünk még részt, de más szervezetekhez is ellátogattunk a két nap folyamán. Ezek közül kiemelnénk a FIVOSZ- Fiatal Vállalkozók Szövetsége által szervezett kerekasztalt, amelyen a fiatalok vállalkozói kultúrájának fejlesztéséről volt szó. Érdekes és hasznos adalékokat ismerhettünk meg a Bethlen Gábor Sátorban programjain keresztül is, ahol több külhoni magyarokkal kapcsolatos kutatás bemutatkozott, többek között egy olyan is, amely a Kopp Mária Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében valósult meg 2018/19-ben és a fiatalok párválasztási, családalapítási és gyermekvállalási szándékait vizsgálta. E téma, véleményünk szerint, igen fontos lehet a helybenmaradás szempontjából is.
Végül érdemes megemlíteni a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nagyszabású kutatását is, amely a Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében címet viseli, egyelőre még csak részeredményekkel szolgáltak, de fontos tudni róla és figyelemmel kísérni a jövőben ezt a kutatást is, hiszen érinti a célcsoportunkat.