A projekt keretében megvalósuló hatodik műhelymunkára 2018. szeptember 13-én 12 órától került sor Drégelypalánkon. A műhelymunkán az együttműködő partnerek közül az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület képviseltette magát.
Ezen műhelymunka alkalmával a résztvevők véleményezték a kérdőívet és javaslatokat tettek a korrekcióra. Teret adva a tudományos igényű gondolkodásnak a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy arra a kérdésre, hogy a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét mely tanulási módszerek segítik jobban, a tapasztalati tanulás, vagy a hagyományos pedagógiai módszerek leginkább a gyermekek személyiségvizsgálata adhat választ.
A felhasznált szakirodalomból megismerhettük, hogy a gyermekek alapvető személyiségvonásainak mérésére iskolai környezetben a pedagógusok, kutatók által egyik leggyakrabban használt, elméletileg jól kidolgozott és magas információs értékkel rendelkező teszt az Eysenck [1975] által kialakított EPQ (Eysenck Personality Inventory) személyiségteszt. A teszt fiatalokra érvényes (junior) változatát (JEPQ) S. Eysenck, G. Kalmánchey és Kozéki (1981) adaptálta és standardizálta a magyar viszonyokra, amely 7-15 éves kor között teszi mérhetővé a személyiség lényegi jellemzésére szolgáló négy alapvető személyiségdimenziót: extroverzió-introverzió, neurocitás (emocionlális stabilitás-labilitás), pszichoticizmus (a- és antiszocialitás, deviancia), hazugság (szociális konformitás).
Az extraverzió-introverzió személyiségdimenziót Eysenck olyan sajátosságokkal méri, mint például az élénkség, talpraesettség, gyors helyzetfelismerés, barátság, hangulatkeltő képesség, kezdeményezőkészség, veszélykeresés. A neurotikus dimenzió a figyelemkoncentráció a zavart, a pesszimizmust, az aggodalmat, a lelkiismeret-furdalást, a nyugtalanságot, az érzékenységet, a sértődékenységet, a kudarcélményt, illetve a szomatizálást méri. A pszichoticizmus alskála a rosszindulatúságot, a kajánságot, az agressziót, a szadizmust, az ellenségességet, a félelemkeltés vágyát, valamint a paranoid hajlamot tárja fel. A hazugság alskála pedig olyan sajátosságokat érint, mint például a mohóság, az egoizmus, a tilos vonzása, az engedetlenség-engedelmesség, az altruizmus, a figyelmesség, a rendszeretet, a szabálytudat és lelkiismeretesség.
Ezeknek a személyiségjegyeknek a mérésére Eysenck egy 86 kérdésből álló tesztet fejlesztett ki, melyekre egyszerű igen-nem válaszokkal lehet jelezni, hogy az adott viselkedésbeli, élménybeli sajátosság érvényes-e vagy sem a vizsgált tanulóra, a kapott válaszok négy oszlopba rendeződnek, ahol minden oszlop egy-egy személyiségvonást mér. Ezek tartalmának megfejtéséhez a szerző megadja a normál értékeket, a magyar tanulók átlagértékeit, amelyek a kísérleti-kontroll csoportban kapott értékek összehasonlításakor iránymutató lehet. Ezzel a vizsgálattal a tapasztalati tanulási módszerekkel tanuló fiatalok személyiségének alakulását is könnyen nyomon követhetjük, az általuk alkotott kísérleti csoport skálaértékeit a hagyományos módszerrel tanulók kontrollcsoportjával hasonlítva össze.
A teszteket csoportosan, osztálykörnyezetben is kitölthetik a tanulók, amelyhez pedagógus segítséget is igénybe vehetnek.
A műhelymunka zárásaként a tesztek kiértékelésének módszerét és az ezzel kapcsolatos feladatelosztást is megterveztük, amellyel a kutatás első nagy szakasza sikeresen és eredményesen le is zárul.