Kihasználva a European Week of Regions and Cities szakmai rendezvény nyújtotta lehetőségeket 2019. október 11-én műhelymunkát szerveztünk Brüsszelben a hátrányos helyzetű Z generáció helyzetéről, különös tekintettel a munka-erőpiaci jelenlétükkel.
Kárász István a Z generáció speciális problémáiról beszélt, és arról, hogy elég nehéz elérni őket, különösen a hátrányos helyzetű fiatalokat. Saját szervezeti tapasztalatait megosztva, azt tanácsolta, hogy a megszólításukban keressünk olyan segítő személyeket, szakértőket, akik már eleve kapcsolatban vannak ezzel a speciális célcsoporttal.
Bartosch Slomak úgy véli, hogy a mai fiatalokat nem hosszútávra, hanem feladatorientáltan kellene foglalkoztatni, ezzel megkönnyítve, hogy váltani tudjanak a rendszeren belül. Kárász István úgy gondolja, ez csak akkor működhet, ha a vállalati oldalról is változik a szemlélet.
Dr. Tebeli Izabella a duális szakképzést javasolta azok számára, akik nincs lehetőségük vagy tehetségük ahhoz, hogy egyetemre menjenek. Szerinte sok vidéki, hátrányos helyzetű vagy roma fiatal munka-erőpiaci esélyét, sikerességét és helyben maradását segítené, ha a szakképzés presztízse emelkedne Magyarországon.
A vállalkozásokról is volt szó, illetve arról, hogy Magyarországon alacsony a vállalkozói hajlandóság, míg például Lengyelországban magas. Ennek okait fejtegették a résztvevők, és többek között megemlítették, hogy sok vállalkozást lehetetlenít el a bürokrácia. A bürokráciában való jobb eligazodást akár képzésekkel is segíthetné az alapítvány a hátrányos helyzetűek körében.
A robotika, a technológia kapcsán elmondták a résztvevők, hogy az érzelmek olyan emberi tényezők, amelyeket sosem lesz képes egy robot helyettesíteni, ezért mindig lesz szükség emberekre, de azt pozitívnak látják, hogy a robotoknak köszönhetően nem kell mindig fizikailag jelen lennie az embernek, elég ha „távolról” meghozza a helyes döntéseket. Ez mindenképp jót jelent a vidéki kistelepülések számára, hiszen a technológiai fejlődésnek köszönhetően idővel minden munka elvégezhető lesz akár otthonról is.
Olyan gyakorlatokról (India, Finnország) is beszámoltak a résztvevő szakértők, mint az általános fizetés bevezetése mindenki részére függetlenül attól, hogy van-e munkahelye vagy nincs. Ennek bevezetését vállaló országok azzal érvelnek, hogy mindez segíthet az embereknek abban, hogy ne a megélhetésért dolgozzanak, hanem megtalálhassák azt a hivatást, ami legjobban illik hozzájuk, s így motiváltabb munkavállalóként hatékonyabb munkát végezhetnek.