Talán az egyik legmakacsabb tévhit a szegregációval kapcsolatban, hogy ez előnyös a jó képességű tanulóknak, hiszen csak visszafognák őket rosszabb képességű társaik.
Itt is ki kell emelni, hogy a jó képességű alatt főként azokat értik, akik esélyt kaptak tehetségük gondozására, minimum átlagos minőségű oktatásban részesültek. Tehát valójában az a kérdés, hogy az integrált oktatás negatív hatással van-e a magasabb társadalmi státuszú tanulók fejlődésére.
Egyes kutatások alapján elmondható, hogy az integrációs törekvések nem befolyásolták negatívan a többségi gyerekek eredményeit. Sőt, megállapítást nyert, hogy a szelektivitás kedvezőtlenül hat a hatékonyságra. Kimutatták azt is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának növekedésével egy osztályban párhuzamosan javulnak a jól teljesítő tanulók eredményei is. Ennek oka, hogy a gyerekek milyen képet alakítanak ki saját magukról, amelyet a társaikhoz viszonyítva tesznek meg. Így ha egy „elit” osztályra gondolunk, ahová csak válogatott fiatalok járnak, azt látjuk, hogy a többség elveszíti motivációját. Hiszen hiába kiemelkedően tehetséges valakii, lehet, hogy van a közösségben nála sokkal tehetségesebb, így ő kevésnek, ügyetlennek érzi magát, aminek következtében csökken a lelkesedése.
Forrás: Fejes József Balázs: MIÉRT VAN SZÜKSÉG DESZEGREGÁCIÓRA?