A Diakóniai Keresztény Egyesület az Erdélyi Református Egyházkerület Szeretetszolgálata, amely a Kolozsvártól 14 km-re elterülő Mérán minden nyáron kétnyelvű gyermektábort szervez a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
2020. május 13-án a járványhelyzetre tekintettel digitális tanulmányút formájában látogattuk meg a táborszervezőket, Veres Csabát és Ilonát. Ilona Írországból származik, ő szervezi a táborba érkező angol anyanyelvű segítőkét, akik a tábor vonzerejét nagyban növelik. A tábor szervezésében az Erdélyi IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület) részt vesz, ezekről a tapasztalatokról Tussay Szilárd, az IKE elnöke számolt be nekünk.
Gyerektáborunk programjának összeállításakor figyelembe vesszük a gyerekek életkorát, így a mozgás, dráma, kézműves foglalkozások és zene egyaránt helyet kap a tanulás mellett. Minden tevékenység angol nyelven folyik, angol anyanyelvű oktatók és munkatársak vezetésével. A cél az, hogy a játékos foglalkozások során a gyerekek természetes módon mélyítsék, fejleszthessék nyelvtudásukat, életre szóló ismereteket és élményeket szerezve. A hátrányos helyzetű családok megszólításában a személyes kontaktus a legfontosabb, így lehet őket a legjobban bevonni.
A hazai szakértő résztvevők között szintén táborszervezők képviseltették magukat, úgy mint a Magyar Református Egyház Bárka Táborának, a Bilingual Kétnyelvű Oktatási Nonprofit Kft táborának, a Csepp a tengerben Alapítvány táborának és az Együtt Europáért Alapítvány Hepi központos táborának szervezői. A Magyar Református Egyház Újváros Drogambulancia képviselői is jelen voltak a találkozón, akik a táborszervezés módszertanát szerették volna megismerni, mert terveik között szerepel egy ún. offline tábor szervezése, amely az olyan fiatalok gyógyulását segítené elő, akiknek valamilyen, az online térhez köthető szenvedélyük van.
A járványhelyzet miatt az idei táborszervezés megnehezült. A résztvevők elmondták, hogy megpróbálják majd online formában lebonyolítani az idei tábort, legalább részben megőrizni az eredeti tartalmat. Ugyanakkor kihívást jelent, hogyan tegyék vonzóvá a gyerekek számára képernyő előtt töltött időt, illetve, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem rendelkeznek a megfelelő felszereltséggel, kiszorulását megakadályozzák.