A projekt keretében megvalósuló második műhelymunkára 2018. szeptember 10-én délután 18 órától került sor Horpácson, a Horpácsi Európa Pihenő Központban. Együttműködő partnereink közül az alkalmon részt vett Fancsali Barna az Erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács vezetője és az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület több képviselője is.
A műhelymunka első felében a projekt keretében lebonyolításra kerülő kutatás fogalmi kereteinek kialakítására, a fogalmak finomítására és specifikálására, a hipotézist alátámasztó vagy levetéséhez vezető kutatási módszerek kijelölésére, a vizsgált változók pontos meghatározására, tisztázására vállalkoztak a résztvevők.
A jelenlevők elemezték a vizsgált célcsoport – a hátrányos helyzetű fiatalok – attribútumait, vagyis azt a társadalmi réteget, akikre sokkal inkább jellemző, hogy olyan szociális és fizikai környezetben élnek, amely gátolja fejlődésük lehetőségeit, a kulcskompetenciák elsajátítását. Gyakran tapasztalják meg a kudarcot az iskolában, mivel nincsenek önálló tanulási képességeik, motivációjuk, pozitív követendő mintáik, amelyek elsajátítása a szocializáció lényeges része, ennélfogva nem tudnak úgy teljesíteni, ahogy a többiek. Az elemzés során a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek a fiatalok a szociokulturális hátrányok mellett súlyos érzelmi és magatartási problémákkal küzdenek, melyek hátterében sok esetben súlyos krízisekkel, konfliktusokkal terhelt családi körülmények, veszélyeztetettség áll. A jelenlevő szakemberek azt is kiemelték, hogy ezek a fiatalok nehezen férnek hozzá a társadalmi együttélést átalakító és ma leginkább befolyásoló innovációkhoz, technológiákhoz, ezáltal ezen a téren is felzárkóztatásra, segítségnyújtásra szorulnak.
A célpopuláció jellemzőinek feltárását követően a vizsgálni kívánt célcsoport is meghatározásra került. Ezt követte a minta méretének és kialakítási módjának, illetve a vizsgálatban alkalmazni kívánt módszerek definiálása. Majd a résztvevők rögzítették a primer kutatással kapcsolatos munkamegosztást és a várható kimeneti eredmények mennyiségi és minőségi követelményeit.
A mintatervezést tekintve első lépesben a településminta kialakítására került sor, a kutatási pontok mellett ennek a műhelymunkának a keretében határoztuk meg az egyes településeken kötelezően lekérdezendő kérdőívek számát is.
A tervezés során kiinduló álláspontunk az volt, hogy azokat a településeket tekintjük a megvalósítás és a kutatás célterületének, ahol a projektbe bevont partnerszervezetek tevékenykednek, de nem kizárva természetesen más térségek érdeklődőit sem. Ennek alapján javaslat készült a vizsgálni kívánt releváns térségek, települések vonatkozásában. Ezen túlmenően a nem önreprezentáló települések kiválasztása rétegenként történik majd. A települési mintán belül további rétegképző változókat használunk.
Ebből kiindulva a közös munka nyomán arra a megállapításra jutottunk, hogy statisztikai módszertani szempontból a többlépcsős rétegzett mintavétel kerül alkalmazásra. A teljes mintát a 14-17 év közötti magyarországi, valamint a magyarul beszélő erdélyi és szlovákiai fiatalok alkotják. Ezen a mintán belül két almintát különítettünk el, a hátrányos helyzetű hagyományos módszerrel tanuló fiatalok körét és a hátrányos helyzetű, de egyéb alternatív, élményalapú, tapasztalati tanulási módszerekkel tanuló fiatalok csoportját.
Az almintákon belül a megkérdezettek kiválasztása egyszerű kvótás eljárással történik, a kérdezők az előre megadott, régió, településtípus, nem, életkor szerinti arányokat veszik figyelembe. A kvóták meghatározásában a népszámlálási adatok jelentik a kiindulópontot.
A várhatóan kisszámú mintát eredményező egyszerű véletlen mintaválasztás helyett előfordulhat, hogy a végső vizsgálati, mintavételi egységekből (tanulói csoportokból) teljes körű lekérdezéssel állítható majd elő a minta. Vagyis a különböző pedagógiai módszerekkel tanuló tanulókat csoportonként teljes körűen kell majd lekérdezni az egyes egységekben, intézményekben.
A tervezett minta elemszáma országonként 300 fiatal (150-150 almintánként), összesen 900 fő.
Az alkalmazott módszerek tekintetében a résztvevők a kutatási kérdések körüljárásához az online vagy terepen végzett kérdőíves adatgyűjtést és a különböző tudományterületekről érkező és eltérő tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel való fókuszcsoportos beszélgetéseket tartják leginkább alkalmasnak.
A műhelymunka második felében elindult a prímér kutatás alapjául szolgáló irodalmak áttekintése, rendszerezése, csoportosítása is, illetve ezek felhasználásának, kutatásban történő alkalmazásának kialakítása.
A műhelymunka egy rendszerezett kutatási tervezet alapkoncepciójának kialakításával, sikeresen zárult.